ចំនួនកុំផ្លិច៖ គឺជាចំនួនដែលមានទម្រង់
ដែល
និង
ជាចំនួនពិត និង
ជាឯកតានិមិ្មត (
)។
- ឯកតានិមិ្មត


- a ជាផ្នែកពិតនៃចំនួនកុំផ្លិច Z (Real Part)
- b ជាផ្នែកនិម្មិតនៃចំនួនកុំផ្លិច Z (Imaginary part)
៖
- ផលបូក:

- ផលដក:

- ផលគុណ:

- ផលចែក:

លក្ខណៈធរណីមាត្រនៃ
និងចំលាស់របស់វា
ក្នុងប្លង់កុំផ្លិច
តំលៃដាច់ខាតនៃចំនួនកុំផ្លិចឆ្លាស់
[កែប្រែ]




ប្រសិនបើ z ជាចំនួនពិតសុទ្ធ
ប្រសិនបើ z ជាចំនួននិម្មិតសុទ្ធ


ប្រសិនបើ z ខុសពីសូន្យ

កូអរដោនេប៉ូលែក្នុងតម្រុយដេកាត


ផ្ទុយមកវិញ



ទម្រង់ត្រីកោណមាត្រ និង ម៉ូឌុលនៃចំនួនកុំផ្លិច
[កែប្រែ]
, ដែល
ជាម៉ូឌុលនៃ
។
ទ្រឹស្តីបទ៖
បើគេមានទម្រង់ត្រីកោណមាត្រនៃចំនួនកំផ្លិច
និង
ដែល
និង
គេបាន
ក) ![{\displaystyle z_{1}z_{2}=r_{1}r_{2}[cos(\alpha _{1}+\alpha _{2})+isin(\alpha _{1}+\alpha _{2})]\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/f012127e31ef3da231009171afed189cb344bb15)
ខ) ![{\displaystyle {\frac {z_{1}}{z_{2}}}={\frac {r_{1}}{r_{2}}}[cos(\alpha _{1}-\alpha _{2})+isin(\alpha _{1}-\alpha _{2})]\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/45457d95c24be129e0db2e20a798bbc967bdfa06)
ទ្រឹស្តីបទ៖
បើ
ជាចំនួនកុំផ្លិចគេបាន
។
លក្ខណៈ
គេឲ្យ
និង
ជាចំនួនកុំផ្លិចគេបាន
ក)
ខ) 
គ) 
ស្វ័យគុណទី
នៃចំនួនកុំផ្លិច
[កែប្រែ]
គេមាន
។
តាមរូបមន្ត ![{\displaystyle Z_{1}Z_{2}=r_{1}r_{2}[cos(\alpha _{1}+\alpha _{2})+isin(\alpha _{1}+\alpha _{2})]\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/d34dd8049b3cd53bafd2273976550091add19192)
គេបាន ![{\displaystyle ZZ=rr[cos(\alpha +\alpha )+isin(\alpha +\alpha )]\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/1a7377783c44f95202c9d393eb4eb6a4eca31075)

![{\displaystyle Z^{3}=Z^{2}\cdot Z=(r^{2}\cdot r)[cos(2\alpha +\alpha )+isin(2\alpha +\alpha )]=r^{3}(cos3\alpha +isin3\alpha )\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/22a36ac682b1ddc905ac13f0eb17db55c279aea7)
........................................................................................

ជាទូទៅ៖
គ្រប់
គេទាញបាន
ហៅថា ទ្រឹស្តីបទដឺម័រ។
ឧទាហរណ៍: គណនា 
តាង
គេបាន 
តាមទ្រឹស្តីបទដឺម័រ
![{\displaystyle (i+i)^{50}={\sqrt {2}}^{50}[cos(50\cdot {\frac {\pi }{4}})+isin(50\cdot {\frac {\pi }{4}})]=2^{25}(cos{\frac {25\pi }{2}}+isin{\frac {25\pi }{2}})=2^{25}[cos(12\pi +{\frac {\pi }{2}})+isin(12\pi +{\frac {\pi }{2}})]=2^{25}(cos{\frac {\pi }{2}}+isin{\frac {\pi }{2}})\!}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/fa6f2c78b2ecea18a472dfaa616865227747f0ed)
ដូចនេះ
ឫសទី
នៃចំនួនកុំផ្លិច
[កែប្រែ]បើចំនួនកុំផ្លិចមិនសូន្យ Z មានឫសទី n គឺ W គេបាន
។ ទម្រង់ត្រីកោណមាត្រនៃចំនួនកុំផ្លិច Z និង W គឺ
និង 
គេបាន 
ដោយ
គេបាន 
ចំនួនកុំផ្លិចពីរស្មើគ្នា ម៉ូឌុលរបស់វាក៏ស្មើគ្នាដែរ។
ដូចនេះ
។ ដោយ
និង
នាំឲ្យ
។

គេបាន
នាំឲ្យ
។
ជំនួស
និង
ក្នុងទម្រង់ត្រីកោណមាត្រនៃចំនួនកុំផ្លិច
គេបាន
។
បើគេជំនួស
គេបាន n ឫសទី n ផ្សេងៗគ្នានៃ Z ។
ទ្រឹស្តីបទ៖
បើ
ជាចំនួនកុំផ្លិចមិនសូន្យ ហើយ n ជាចំនួនគត់វិជ្ជមាននោះ Z មានឫសទី n គឺ :
បើ k=0;1;2;...;n-1 នោះ Z មានឫសទី n គឺ
។
ឧទាហរណ៍ : គណនាឫសទី 6 នៃ -1
តាង Z = -1 + 0i គេបាន
។
និង
នាំអោយ
។

n = 6 យើងគណនាឫសទី 6 នៃ Z = -1 + 0i ។

បើ k=0;1;2;3;4;5 គេបាន
k=0 នាំឲ្យ 
k=1 នាំឲ្យ 
k=2 នាំឲ្យ 
k=3 នាំឲ្យ 
k=4 នាំឲ្យ 
k=5 នាំឲ្យ